Pengék Szövetsége szerepjáték

A nagy nemzetközi sikernek örvendő Band of Blades magyar kiadása

Lássuk a könyvet

Hosszú menetelés Égtoronyba

Az élőholtak seregei elleni sikertelen csatát követően a Légió visszavonul. A Légió tagja vagy, szövetségeteket csont és vér kovácsolta.
Az idő azonban fogytán van, mivel egyre többen esnek el az Üszökkirály fékezhetetlen erői előtt. Légiós katonaként el kell jutnotok Égtoronyba, mielőtt elvágnak vagy utolérnek benneteket az élőholtak. Szörnyű árat fizettek, támadtok, manővereztek, alkudoztok és kétségbeesett cselekhez folyamodtok, miközben az egyre ketyegő óra az utolsó perchez közeledik.
Megvan bennetek a kurázsi, hogy túljárjatok az élőholtak végtelen hordáinak eszén, lehagyjátok őket és túléljétek támadásaikat, vagy megtörtök az Üszökkirály vasökle alatt? Derítsétek ki egy Pengék Szövetsége játék során, a Forged in the Dark egy katonai dark fantasy szerepjátékában.

Tarts velünk az Égtorony felé vezető úton. Kevesen vagyunk, kevés az ellátmányunk, és minden hadművelet halálos kockázatot jelent – de ha van esély a háború kimenetelének megváltoztatására, akkor ez a kis sereg az egyetlen megmaradt remény!

Egy világos játékszerkezet a pillanatnyi veszélyekkel teli küldetések lejátszására és a Légió általános helyzetének nyilvántartására.

Újonc, Katona és öt különböző Specialista játékkönyvből válogathattok, s ahogyan a háború veszteségei megkövetelik, úgy alkotjátok szükség esetén a légiós karaktereket.

Más szóval, nagyon, nagyon szeretem a Pengék Szövetségét. Ez a játék lehet aprólékos, személyes és drámai hangvételű, ugyanakkor olyan nagy léptékekben is lehet játszani, amit nehezen lehet visszaadni egy asztali szerepjátékban.

– Johnny Chiodini, Dicebreaker

Légiós szerepek minden játékos számára: a Főparancsnok meghatározza a küldetések prioritásait, a Tábornagy irányítja a csapatokat, a Szállásmester kezeli az értékes erőforrásokat, a Kémfőnök a terepen gyűjti az információkat, a Krónikás pedig megőrzi a Légió történetét.

A hadsereg fejlődik a hadjárat során, például új hadianyagok megszerzésével és a személyzet előléptetéseivel.

Négy különböző bátor népcsoport, akik igyekeznek túlélni az Üszökkirály borzalmainak újabb éjszakáját.

Pengék Szövetsége… állati gyönyörű. Minden, ami az alap Kések az éjbent szórakoztatóvá teszi, de valahogy mégis sikerült aprólékosabbá tenni, miközben nem válik kezelhetetlenül bonyolulttá. Emberek, ez itt egy isteni szerepjáték-tervezés eredménye!

@tayplaysgaymes

Három különböző Kiválasztott – a Légiót segítő, isteni erővel átitatott, egyedi adottságokkal rendelkező emberek.

Forged in the Dark eszközök, amelyek segítenek abban, hogy a hangsúlyt a cselekményre helyezzük, nem pedig a megvalósításhoz szükséges hosszadalmas tervezésre.

SZEREZD BE A KÖNYVET!

Ha bármi kérdésed van a könyvvel, rendeléssel kapcsolatban, nézd meg a GYIK oldalt.

Vélemények a Pengék Szövetségéről:

Én már teljesen belemerültem a Forged in the Dark játékrendszerbe. A legjobb élményeim közé tartozik a Kések az éjben és annak kisöccse, a Scum & Villainy. Ez azt jelenti, hogy a Kések és az S&V már megvan. Tehát ahhoz, hogy egy Forged in the Dark rendszer bevonzzon, valami jelentősen mást kell kínálnia mind a környezet, mind a mechanika tekintetében. Számomra a Pengék Szövetsége abszolút ezt teszi. Ez egy drámaian más élmény, mint a Kések és az S&V, és én imádom. Évek óta vágytam egy ilyen játékra, ami valahogy ezt az élményt nyújtja.

A Kések az éjben szerepjátékhoz hasonlóan ez a játék nem annyira az egyes karakterekről, hanem egy átfogó szervezetről szól. A Késekben ez a banda. A bajkeverők meghalhatnak vagy távozhatnak, de a banda/csapat megmarad. A Pengék Szövetségében ott van a Légió, egy az emberiséget elpusztítani készülő fenyegetés elől visszavonuló zsoldoscsapat. A játék alapja ugyanaz a Forged in the Dark. Vannak akciódobások, stressz, ellenállási dobások és sok minden, ami egy Forged in the Dark játéktól elvárható. Ehhez az alaphoz hozzáadódik az élőholtak természetfeletti szennyezése és rontása, valamint egy (minden játékhoz külön-külön választott) természetfeletti isten kiválasztottja, aki egyszerre előny és teher.

A játék leginkább a kampány felépítésében különbözik. Más csapatjáték stílusú játékokhoz (pl. Ars Magica) hasonlóan itt is más-más karakterek keverednek. Minden játékülés egy küldetés – nem pedig balhé – ami vallási ereklyéket, morált, ellátmányt vagy egyéb előnyöket ad. Szabadidő helyett vannak vissza a táborba jelenetek (szabadjáték) és hadjárat akciók, ahol a parancsnoki szerepek (Főparancsnok, Tábornagy, Szállásmester stb.) megszabják a Légió útvonalát, irányát és általános előrehaladását az élőholt Üszökkirály elöli visszavonulás során.

A játékosaim között néhányan aggódtak, hogy a játék nem biztosít lehetőséget szerepjátékra, vagy nem fedezhetik fel karaktereik mélységeit… ám aggodalmuk felesleges volt. Mindegyiküknek voltak kedvenc Specialistái, akiket adandó alkalmakkor játszottak. A hadjárati szerepek mindenki másnál hatalmasabb alakok voltak, akiket drámai és komikus hatásra játszottak. Az egyik játékos többször is játszott egy Újonccal, akit előléptettek a ranglétrán, hogy aztán a kampány végén drámai módon meghaljon. A játékosok (és én is) erősen beleéltük magunkat a kedvenceinkbe. És néha… néha az egyikük meghalt. Néha a cselekményen kívül haltak meg. És ez szívás volt. Mert a Pengék Szövetsége egy háborús történet. Szerintem a legjobb háborús történetek nem a háború dicsőségéről vagy a diadalról szólnak, hanem a fizetendő árról, az áldozatokról és a borzalmakról. És a Pengék Szövetsége abszolút ebben a szellemben született. Ez Glen Cook-tól a Fekete sereg, Xenophón tízezrének menetelése, és a Battlestar Galactica jobb részei. Ez az XCOM és a Bungie Myth: The Fallen Lords videojátékok ironman módja. Játék közben törődni kezdtünk minden egyes osztaggal (hajrá Vigyorgó Hollók!), és minden egyes Specialistával és Újonccal, akik valahogyan eljutottak a célig. Látni akartuk, hogy mindannyian túlélik, és eljutnak Égtorony (ideiglenes) biztonságába. De ez nem minden karakternek sikerült.

A Pengék Szövetsége nagyon-nagyon jó.

Ez egy katonai dark fantasy. Ha ezt a műfajt értékeled, szereted, vagy érdekel, érdemes megnézni.

Nathaniel J. (Drivethrurpg vásárló)

 

„A Pengék Szövetsége egy egyedülálló kampányélményt nyújtó könyv, ahol egyetlen karakter sincs biztonságban, ahol a veszteségek és a kockázatok egyaránt számítanak. A játékosok a Légió vezetőit játszva nagyobb fokú kontrollt kapnak a történet felett, miközben potenciálisan sok különböző karaktert, játékstílust és kapcsolatot fedezhetnek fel a csapatjátékon keresztül a rangidős légiósokkal. És akár meghal a Légió Aldermark útjain, akár győztesen áll Égtorony falain, tudni fogjátok, hogy olyan kihívást vállaltatok, amellyel érdemes volt szembenézni.”

– Seamus Conneely (Drivethrurpg vásárló)

A Kések az Éjben sem poén játék, de a hangulatba belefér, hogy inkább rajzfilmes stílusba éljük át. A Pengék Szövetségében viszont ömlik a vér, mindent beborít a hamu és a sár és bármely napod lehet az utolsó.

Xinaf

Hogyan keletkezett a játék?

„Szóval, amikor John Harper épp a Kések az éjben Kickstartert indította, és akkoriban én éppen költöztem Boulderből… és mi [Stras és játéktervező társa, John Leboeuf-Little] egy étteremben ebédeltünk… és fantasy heartbreakerekről* beszélgettünk. John nagy rajongója ennek a kérdésnek, miszerint írás előtt mindig tedd fel a kérdést, hogy „miért?” Ha fantasy játékot készítesz, miben különbözik a többi létező fantasy játéktól? Az egyik dolog, amiről beszéltem, az volt, hogy akartam egy dark fantasy világot, ami egy kicsit hasonlít a Warhammerre, mégis valahogy tükrözi a családom néhány személyes tapasztalatát, különösen a második világháborúval kapcsolatban. Szóval leültünk és sokat beszélgettünk arról, hogy mi létezik, és hogyan változna a játék, majd amikor Harper elindította a Kickstartert, ötleteket kért tőlünk.

* Fantasy heartbreaker: amikor valaki rengeteg munkával készít egy fantasy szerepjátékot, ám a végeredmény erősen kérdéses minőségű.

Írtam egy 6-8 oldalas novellát vagy valami ilyesmit, ami lényegében az volt, amilyennek a játékot elképzeltem – egy nem létező regény darabját, ami azt hiszem egy Ezred nevű csoportról szólt. Ez lett a Légió, mert John egy kicsit jobban ért a katonai dolgokhoz, egy katona fiaként nőtt fel, szóval a szakzsargon és a dolgok nagy része tőle származik. Szóval odaadtam Harpernek, és ő azt mondta: „Hű, ez elképesztő!”, és feltettem a fórumára… így lett belőle valami.

Különböző projektek különböző hajtóerőkkel bírnak, és a dark fantasy mindig is a szenvedélyem volt. Ez egy elég menő dolog, hogy a játékfejlesztésről beszélgessünk: Igazából nem is tudtam, hogy miért ez a szenvedélyem, amíg meg nem csináltuk ezt a dolgot. Arra a felismerésre jutottam, hogy más meséken nőttem fel, mint amiket ti olvastatok, vagy amelyeknek a Disney-féle változatait mesélik a gyerekeknek. Szóval én mindenféle nagyon sötét kelet-európai meséken nőttem fel, amikben valós történelmi személyiségek és események voltak. Szóval rájöttem, hogy gyerekkorom óta az általam olvasott fantasy-helyszínekben voltak gyilkos boszorkányok, élőholt harcosok, átkok, és mindenféle más dolog, ami nem igazán jelenik meg a manapság a regényekben látott, kissé letisztultabb, hősiesebb fantasyben.

A Pengék Szövetsége tehát a hátteremből, a gyerekkoromból és a hallott történetekből ered. Ezért döntöttünk úgy, hogy megcsináljuk a dolgot!

[…]

Az egyik dolog, amiért én személy szerint kiállok – nem vagyok híve annak a mítosznak, hogy a JM egy mindenható, hatalmas lény, aki mindenre képes, és titkos tudással rendelkezik, hosszú távú terveket fabrikál, meg ilyenek. Én szeretem, ha ez elérhetővé és a csapat részévé válik… Nagyon hiszek abban, hogy a JM csak egy játékos. Szóval az egyik dolog, amit csináltunk, hogy a JM szerepét egy olyan füzetbe foglaltuk, ami nem különbözik a többi füzetétől, és minden olyan dolog benne van, amire szükséged lehet egy küldetés létrehozásához.

Igazából elég vicces volt, mert az egyik korábbi játéktesztünkön megkérdeztük, hogy ki mivel szeretne játszani, és egy barátom felvette a JM-füzetet. – Én akarok lenni a JM! – Oké, akkor gondolom, most már te vezeted ezt a játékot. – Mindenki nevetett, mintha ez egy vicc lenne, én meg azt mondtam, hogy nem, komolyan mondom, ő vezeti. Kiderült, hogy minden rendben van! Tervezőként ez volt az egyik leghálásabb pillanat – sokszor az a kihívás, hogy egy játékot elég jól megírjak ahhoz, hogy valaki más is vezesse. Például jegyzetelhetsz néhány sajtpapírra, és neked az jó, de amikor át kell adnod valaki másnak, és megkérdezed, hogy „meg tudod csinálni?”, az az igazi próba.

Stras Acimovic