Kategória archívum: Blog

Vörös ködök kérdések és válaszok

Kérdésem lenne a Vörös Ködök fejlődés-szabályait illetően. Az, hogy fejlődéspontért cserébe Életerő-pontot kapnak a játékosok, az azt jelenti, hogy minden Életerő-szinten megkapják a plusz Életerőt? (tehát 15 Élet helyett 16 lesz minden szinten?)
Illetve a másik, hogy a 100 érme látványos elköltése/elvesztése nem kevés kissé? Tudom hogy az eredeti szabályokban is így van, de így például nem kaphatnak a Játékosok 5.000 érmét, mert az 50 szintet jelentene egyből (ami valljuk be kissé röhejes). Ezt nem lehet 1.000 aranyra módosítani, vagy csak opcionális szabályként alkalmazni?
Igen, olyasmi, mint amit mondasz. De az életerőszintet úgy kell tekinteni, mint mondjuk a Tyrian lövöldözős játékban, hogy ha elfogyott az életpont, akkor oda egy élet, és felgyógyulva kezded a következőt. A fejlesztett életpont az mindig a maximális életpontot jelenti.
Ez a játék nem a látványos meggazdagodásról szól. Nézd meg Robert E. Howard: Fekete kolosszus c. novelláját. Conan egy egész sereg tábornokává lépett elő, mégsincs szó egy darab petákról sem az egész történetben. A műfaj és a felfogás érdekében javaslom a Fumaxtól nemrég megjelent Conan kegyetlen kardja című képregénykötetet. De ha ilyen könnyen osztogatnád a pénzt, akkor szabályozd másként a fejlődést. Egy a lényeg, meg kelljen küzdeni a fejlődésért.
Így már tisztább. De még az Életerőszintről hadd kérdezzek egyet: a Gyógyulás fejezetben le van írva hogy “a kalandozóknak sosincs 15-nél több Életerőpontjuk”. Ez ellentmondásosnak tűnik. Leheteséges hogy az FP-pontokkal gyógyulni lehet csata közben és nem a maximális Életerőhöz adjuk? Szuper felhasználása lenne az FP-pontoknak, mindig mérlegelni, hogy elköltöm-e hogy túléljek dolgokat vagy inkább félreteszem fejlődésre.
Itt természetesen a maximális, fejletsztett életerőpontot kell érteni.
Neked is van kérdésed? Tedd fel nyugodtan itt hozzászólásként!

Cthulhu nyomában letöltések

A Cthulhu nyomában szerepjáték alapkönyvben megtalálható a karakterlap, amit a játékosoknak célszerű kinyomtatni és kitölteni, és a játékmestereknek is van pár űrlap, amit érdemes vezetni a játék folyamán. Ezeket innen letöltheted a játékhoz. Igaz, hogy ez benne van a könyv PDF változatában, de ha máshol szeretnéd kinyomtatni a játékhoz szükséges lapokat, akkor könnyebb ezt a két kis méretű PDF-et magaddal vinni, mint az egész könyvet (ami akár ott is maradhat valami másolóműhely gépén, és ki tudja, mi történik vele, szóval csak óvatosan).

További képekért és angol nyelvű jóságokért nézd meg a Pelgrane Press honlapján a Trail of Cthulhu letöltéseket!

Bengáli tűz – egy remek forrás az 1930-as évekhez

A Cthulhu nyomában szerepjáték végén elég tekintélyes irodalomjegyzék található, hogy kik vitték tovább Lovecraft örökségét, és az 1930-as évek életéről honnan lehet tájékozódni. Sajnos ezek túlnyomó többsége csak angol nyelven elérhető.
DE!
Van egy könyv, amit nem említ az irodalomjegyzék, mert magyar nyelven kívül más nyelven nem elérhető, ezért az író értelemszerűen nem is tudhat a létezéséről. Mégis sokkal többet meg lehet tudni erről a korszakról, mint sok más említett műből. Ezért házi feladat, hogy amíg a kezedbe nem veszed a Cthulhu nyomában könyvet, addig szerezd be G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz című… izé… regényét, útleírását, korrajzát, (ön)életrajzát (meghatározhatatlan a műfaj).

Nem csupán Indiáról szól a könyv, hanem a fejlődő ország felvirágoztatásán munkálkodó tudós társadalomról, akik a világ minden pontjáról oda sereglettek. Ha játékosként érdekes és reális karakterkoncepciókra vágysz, akkor ebből a regényből sokféle ötletet meríthetsz. Ha játékmesterként egy élő, lélegző egzotikus világot szeretnél teremteni, jobb helyen nem is kereshetnél. És hiszed vagy sem, ez a könyv még a Cthulhu Mítoszhoz is kapcsolódik. A Cthulhu nyomában alapkönyvben ugyanis az író Kenneth Hite elég sokat hivatkozik a teozófiára, mint forrásra, és sokat merített a tanaiból. Ennek a teozófiának egy elég részletes bemutatása és kritikája van közérthetően megfogalmazva egyfajta több oldalas párbeszéd/monológ stílusban a Bengáli tűzben.
A könyvet én is olvastam, ajánlom mindenki figyelmébe, valamint egy általam rögzített előadást is, ami a mű elemzéséről szól:

(spoilerveszély)
Valamint egy előadás utáni interjú:

 

Patkányok a falban szerepjáték ismertető

A Patkányok a falban szerepjáték egy érdekes csavart ad a megszokott lovecrafti kozmikus horrornak: felvetése szerint nem Lovecraftet kell követni, hanem azt, amit Lovecraft követett. Ezért ebben a szerepjátékban nem a Sandy Petersen által a Cthulhu hívásában megalkotott szörnyekkel, titánokkal és Mérhetetlen Vénekkel fogunk találkozni, hanem új, érdekes megközelítéseket találhatunk ugyanerre a témára.

A Patkányok a falban egy rövid, borítókkal együtt 66 oldalas A/5 méretű könyvecske azoknak, akiknek nincs kedve vagy ideje több száz oldalas szabálykönyveket átrágni és szabályokat memorizálni, és pár perc alatt elkészíthető Nyomozókkal azonnal a rémségek után akarják magukat vetni. Ideális játék tapasztalt szerepjátékosok számára is találkozókra, alkalmi összejövetelekre. (tovább…)

Vörös Ködök szerepjáték ismertető

A kard és varázslat típusú játék sosem volt ennyire gyors és véres! A Vörös Ködökben a hősöd vakmerően előretör, hogy gonosz varázslókkal, bestiális embermajmokkal és szárnyas rettenetekkel vegye fel a harcot, miközben rég elfeledett kriptákat foszt ki és fogságba ejtett hölgyeket szabadít ki. A Vörös Ködök a kardforgató hősökre koncentrál, míg a varázslók és mágusok félt és gyűlölt ellenfelek.

A karaktereket legalább annyira meghatározza a mészárlás, dorbézolás és önzőség vágya, mint a muszklijuk, reflexük és ösztönük. Pár perc alatt elkészíthető egy olyan karakter, akivel akár hosszú kampányokat is végig lehet játszani. (tovább…)

Mire jó a Kék Bolygó: Játékmesterek kézikönyve?

Először egy félreértést szeretnék eloszlatni. Amikor a játékot eredetileg kiadta a Fantasy Flight Games, akkor jó ötletnek tartották szétbontani a játék tartalmát Játékosok és Játékmesterek kézikönyvére, valószínűleg más, népszerűbb rendszerek ihletésére. De a Kék Bolygónál nem bontható szét a tartalom ilyen élesen, mert a Játékmesterek kézikönyvének tartalma az első kiadásban egy Archipelago nevű kiadványban jelent meg, amely bemutatta az emberek által leginkább benépesített Pacifica Szigetvilágot. Ezért ez a névadás olyan, mintha a D&D-ben egy Forgotten Realms világleírást neveznénk Játékmesterek kézikönyvének. Tehát a Játékmesterek kézikönyvét a játékosok számára is bátran lehet ajánlani, mert olyan információk vannak benne, amik ismerete nélkül a karaktereik csak lógnak a levegőben, minden háttér nélkül.

(tovább…)

Miért kell minden szerepjátékos polcára egy Cthulhu nyomában?

Mármint azon kívül, hogy önmagában is egy remek játék, és a kiegészítő kiadványaival egészen érdekes irányokba lehet fejleszteni.

A legfontosabb érvem az, hogy erre épül minden. Erre és a Cthulhu hívására. A Cthulhu nyomában ugyanis a Sandy Petersen által megalkotott Cthulhu hívásához annyira hű, hogy a Pelgrane Press licenszdíjat fizet a Chaosiumnak ezért a játékért. A lore, a világ története, a karakterek, a szörnyek elég nagy átfedést mutatnak. Ám ezeket a dolgokat nem találod meg a rájuk épülő, a Cthulhu mítoszt másképp feldolgozó játékokban. Mert rengeteg más játékban találkozol ezekkel az elemekkel, és mivel én csak egy ember vagyok, ezért a következő lista nem lesz teljes:

  • A Mythos Tales társasjátékban vaskos könyvben vannak a kalandok, de jó, ha ismered, hogy ki is az az Armitage professzor, milyen lényekről van benne szó… és ajánlom a beszerzését, mert van benne egy jókora Arkham térkép.
  • A Dread szerepjátékban ugyan Jengáznod kell, de a rettentő kalandok között simán lehet lovecrafti horror is, külön szabályok vannak az őrületre… már ha van egy jó forráskönyved, ahonnan a kalandokat, meríted, legyen az a CoC, vagy ToC.
  • Felbukkan a Mítosz a Hillfolk egy-két kalandjában is, ott sem árt ismerni a kerettörténetet.
  • Vannak PbtA játékok, amelyek a Mítoszt dolgozzák fel, ilyen a Tremulus és a Mythos World, amelyek azonban nem tartalmazzák teljes mértékben a Mítoszt.
  • Az End of the World – Wrath of Gods egyik kalandja azt tartalmazza, ahogyan a különböző Mítosz lények, vagy akár Cthulhu is a mai modern korunkban feléled, és leigázza a világot. De csak akkor lehet kerek a történeted, ha melléolvasod a Cthulhu nyomábant.
  • A Lovecraftesque szerepjátékban nincs külön mesélő, és minden játékos szabadon alakíthatja a történetet. De ahogy a történet fonalát egymásnak adogatják, mi történik akkor, ha egy játékos nincs tisztában a Mítosszal?
  • A Cthulhu Dark egy egyszerű, négy oldalon elférő szabályrendszer, hogy a Cthulhu nyomában szabályait nem ismerő játékosok is egyből bele tudjanak vágni egy … hatásszünet … Cthulhu nyomában kalandba.
  • A Cthulhu Confidental a Cthulhu nyomában kiadójának egy azonos szabályrendszerre épülő játéka, de itt kifejezetten az egy mesélő, egy játékos felállásra koncentrálnak. A jókora könyv egy általam különösen kedvelt szerkesztési formátumot követ: a Cthulhu nyomában játék világának egy-egy kis szeletét dolgozták ki önálló kalandokká. De mint említettem, csak kis szeletekről van szó.
  • A társasjátékokat, amik a lovecrafti hangulatra építenek, azokat meg pláne úgy érdemes játszani, hogy előtte megismerjük ezt a világot. Máskülönben a Mansions of Madness és Deep Madness csupán fura dungeonbashing lesz, az Arkham Horror, Eldritch Horror csak egy erőforrás-gyűjtögetés… a Munchkin Cthulhut  pedig csak az tudja igazán élvezni, aki előtte sok klisés Cthulhu szerepjátékot játszott. A Pandemic: Reign of Cthulhu is fura élményt nyújt, ha előtte nem olvasod el, vagy hallgatod meg Lovecrafttól Az ünnep című novellát.

A fent említett játékok között olyan is van, aminek szeretném majd elkészíteni a magyar változatát is. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha te is megvásárolod a Cthulhu nyomában szerepjátékot, ezáltal egy remek gyöngyszemmel gyarapítva gyűjteményedet, és támogatva az én tevékenységemet.

Támogatom a magyar kiadást

 

Kép forrása

A Káosz káosza

2001-ben megjelent a Káosz szerepjáték, aminek most lassan készül egy átdolgozott, kibővített kiadása. De az eddig eltelt 17 év alatt megváltoztak a játékosi szokások. Ennek legjobb érzékeltetése volt számomra, amikor egy szerepjátékos találkozón beszélgettünk különféle rendszerekről, és többen elhatárolódtak bizonyos dolgoktól, mert ma már nem tudnak annyi energiát fektetni a szerepjátékba, nem akarnak 250 oldalas szabálykönyveket elolvasni ahhoz, hogy képet kapjanak egy rendszerről, világról (ajaj, a Kék Bolygó játékosok + játékmesterek kézikönyve 500 oldal). Maradnak inkább az eddig megismert rendszereiknél. Erre a tendenciára Mike Pondsmith is felfigyelt, ahogy a Cyberpunk v3 bevezető szövegében olvashatjuk:

“Amikor megírtam az első Cyberpunkot, a szerepjátékok felfutóban voltak, a számítógépes játékok pedig gyerekcipőben jártak. Most a szerepjátékokat sok irányból megszorongatta a digitális mostohagyermekük. Ez azt jelenti, hogy megváltoztak a játékstílusok. Senki sem fog elolvasni kilencszáz oldalt, mielőtt elkezdene játszani egy játékkal – nem, amikor bekapcsolja az Xboxot, és pár perc múlva már apríthat is. Ezért ez a változat tükrözi a számítógépes játékok befolyását a mai szerepjátékosokra. Ezt a könyvet úgy terveztük, hogy az első pár oldal elolvasása után egyből bele tudd vetni magad a játékba.”

Számomra akkor érkezett el az áttörés, amikor játszhattam a Holló Úrnő (Lady Blackbird) játékkal, és megtapasztalhattam, mekkora izgalmat jelent egy narratív rendszer, és milyen kevés játékosi és mesélői előkészületekkel is lehet remek játékélményt nyújtani. Ezért összeházasítottam a FU (Freeform Universal) rendszerét a Holló Úrnőével, a sztori alapjául a Káosz szerepjáték elején olvasható Kard, buzogány, könyv című novellát vettem, kibővítettem a játszható karakterek számát ötre, és íme a végeredmény, a Káosz káosza. 11 oldalon minden ott van, ami egy játéküléshez szükséges: rendszer, karakterlapok, kaland egy csomagban.

Ezzel a kiadvánnyal nem kívánom csorbítani a meglévő és készülő Káosz szerepjáték érdemeit, hiszen annak is megvan a maga rajongótábora. De ha nem idegenkedsz a narratív játékoktól, akkor érdemes kerítened egy csapatot, és kipróbálni ezt élesben.

Ez az 1.01-es változat.

Tervezek ez alapján egy Kék Bolygó játékot is, ami nem high fantasy, hanem sci-fi horror nyomozós túlélős, rejtett árulós lesz. Kövesd az oldalt, hogy ne maradj le!

Kék Bolygó játékmesteri segédlet

Gyakori jelenség, hogy a játékosok egy számukra logikus, de a játékmester számára váratlan szituációba keverednek. Egyetlen játékmester sem képes minden létező szituációra felkészülni. Ezért amikor felkészültem arra, hogy Kék Bolygó kampányt fogok mesélni, arra készültem, hogy nem készülök fel. Legyen számomra is meglepetés a kaland. Legyen egy kidolgozott alapszituáció, egy részletesen ábrázolt felállás, de hogy onnan hová indulnak, azt már nem lehet, és nem is kell kiszámítani. A játékosok rossz néven veszik a csőkalandokra jellemző terelgetést, ezért meg sem próbálkozok ezzel. Olyan legyen a világ, mint egy szabadon bejárható sandbox számítógépes játék világa. Bár attól eltérően az előre megírt scriptek helyett valós időben generálhatod a személyeket és történéseket.

Ilyen szemlélettel készítettem el egy Kék Bolygóra kihegyezett játékmesteri segédletet. Amit jónak láttam, behajigáltam mindenféle rendszerekből és online forrásokból: Kult, több PbtAE játék, Technoir… szerintem elég frankóra sikeredett. Ennél jobbat már csak úgy tudnék elképzelni, ha az egész helyett a Mythic Game Master Emulatort használnám.

Töltsd le a segédletet

Hibajavítás a Kék Bolygó: Játékosok kézikönyvében v1.01

A Synergy játékrendszer nem csak az én kedvencem lett (és remélhetőleg a tied is), hanem az Applied Vectors nevű brit szerepjáték-kiadónak is megtetszett, olyannyira, hogy megvették a Biohazard Gamestől a rendszert, és készítettek belőle egy általános fantasy rendszert. Ezt én megvettem, és összevetettem a Kék Bolygóval, és észrevettem pár dolgot, amit az Applied Vectors szebben leírt, ezért pár átfogalmazást én is megejtettem a Kék Bolygóban. Ha előtted van a könyv, akkor töltsd le újra a PDF-et a vásárláskor kapott e-mailben található linkről, és már a módosított pdf-et látod magad előtt, és itt alább közlök pár képet, hogy hol javítsd ki a pdf alapján a könyvedet. Igazából egy helyen fontos, hogy javíts, a többi csak kozmetikázás.

1 2